Fandom: Johnny's Entertainment

P�ros(ok): Nishikido Ryo/Uchi Hiroki, Okura Tadayoshi/Yasuda Shota

Korhat�r: nincs...

Figyelmeztet�sek: Slash utal�s szintj�n...

Egy�b: B�t�z�s�rt k�sz�net Ave-nak...

K�thetente kedd este. Csak �k n�gyen. Senki m�s nem tudott r�la. Se a vezet�s, se a csapattagok, se a rajong�k. Az az id� csak az �v�k volt. Mindig Ryo lak�s�n gy�ltek �ssze. Uchi ideje nagy r�sz�t �gyis ott t�lt�tte, �gy neki nem kellett messzire mennie. M�g akkor sem, ha � volt soros a f�z�sben. Ugyanis egyik alkalommal az egyik p�rosnak, m�sik alkalommal a m�siknak kellett f�znie. Amib�l persze mindig az lett, hogy Ryo �s Okura bementek az apr� nappaliba, cs�ndben iszogattak, �s hallgatt�k a m�sik kett� hangoskod�s�t. Egyszerre besz�ltek. M�g csak nem is egym�s szav�ba v�gva, hanem gyakorlatilag szinkronban. A k�t fi� fejcs�v�lva �cs�rg�tt, �s szavak n�lk�l el tudt�k mondani a m�siknak, hogy egyszer�en nem �rtik, a m�sik kett�, hogy igazodik ki a sz� kavalk�dban. - Mikor j�het vissza? - k�rdezte halkan Tacchon.

- Amikor te r�veszed Yassut, hogy ne festessen id�tlen mint�kat a k�rm�re - v�laszolta Ryo, �s nagyot kortyolt az eddig �rintetlen poh�r s�r�b�l. Okura hangosan felnevetett, mire Yassu kidugta a fej�t a konyh�b�l. - Mi ennyire vicces?

- Csak Ryo-chan viccel�d�tt.

- Ryo-chan mindig valaki m�s k�r�ra viccel�dik! - h�zta el a sz�j�t a sz�ke.

- Lehet m�shogy is? - morgott halkan Ryo, de a lak�s m�ret�b�l ad�d�an maximum a suttog�st nem hallotta volna meg Yassu, aki �gy gondolta, t�bb sz�t erre nem is �rdemes fecs�relni. Egyszer�en csak nyelvet ny�jtott Ryo-ra �s visszab�jt a konyh�ba. - Sz�val soha? - n�zett megint komolyan Tacchon.

- � b�zik, �n nem igaz�n… azt�n �n b�zom, �s � nem… szerencs�re ez mindig v�ltozik - mosolyodott el keser�en. Okura szomor�an n�zte bar�tj�t. Ryo legt�bbsz�r nem nagyon mutatta, de borzaszt�an megviselte a helyzet. Rossz percekben r�ad�sul mag�t okolta az eg�sz�rt. Ha el�tte val� nap nem vesznek �ssze, Uchi nem mond igent az italoz�sra… Uchi minden egyes �nostoroz�sakor k�z�lte vele, hogy meg�r�lt, ami�rt azt hiszi, � a hib�s. Ett�l m�g �jra �s �jra el�ker�lt ez a lemez. Tacchon m�r abb�l r�j�tt mi j�r megint Ryo fej�ben, ahogy a m�sik sz�rakozottan j�tszott a poh�rral az asztalon… - Nem a te hib�d! - sz�lalt meg.

- Ryo! - n�zett ki a konyh�b�l Uchi, kez�ben hossz� p�lcik�val.

- Igen?

- Mosoly!

- De…

- Mosoly! - Ryo egy vicsorg�shoz nagyon hasonl� mosolyra h�zta sz�j�t.

- Sokkal jobb - nevetett r� Uchi, �s visszafordult a f�z�shez. - Remek�l vagy idom�tva… - vigyorgott Tacchon.

- Fogd be! - morgol�dott Ryo, de Okura pontosan tudta, hogy nem kell �t komolyan venni.

- Nah Ryo-chan, olyan aranyosak vagytok, mint az �reg h�zasp�rok!

- Ja, �reg p�rok mi… majd akkor, ha a k�t konyhat�nd�r nekil�t kinn recepteket cser�lni… de akkor szerintem fussunk!

- Rossz lenne elismerni mi? Hogy nem ut�lod, hogy mindig van veled valaki, hogy j� �rz�s nem egyed�l enni.

- Tacchon mi�rt nem lep�dtem meg, hogy a kaja benne van a p�ld�dban… - Okura felvonta a szem�ld�k�t. Pontosan tudta mi�rt ilyen Ryo. Zavarban van, mert az �rz�sei ker�ltek sz�ba, �s � maga. Ut�lt err�l besz�lni. Ha nem tudott kezdeni egy helyzettel mindig ilyen volt. T�sk�s a v�gtelens�gig. De Tacchon �gy gondolta, Ryo-t ut�lni a t�sk�i�rt olyan lenne, mint a kuty�kat nem szeretni, mert sz�r�sek. � kedvelte Ryo-t, �s szerette a keddi vacsor�kat is. Szerette l�tni, ahogy Uchi n�z a bar�tj�ra, m�g akkor is, ha furcsa �rz�s volt. Nem tudta pontosan megmagyar�zni, csak egy pillanatra �sszer�ndult a gyomra. Nem foglalkozott vele. Nem akart foglalkozni vele… - Rendben Ryo-chan ha nem akarod, ne mond.

- Mi�rt l�psz t�l egyetlen v�llr�nd�t�ssal, minden egyes szurk�l�d�somon? - n�zett �sszeh�zott szemmel Okur�ra Ryo.

- Mert tudom, hogy nem gondolod komolyan.

- Honnan?

- Csak tudom - vonta meg a v�ll�t.

- De… - Vacsora! - l�pett be a nappaliba Uchi, �s Yasu. Sz�tpakolt�k a t�ny�rokat, a p�lcik�kat, �s v�g�l mind a n�gyen �gy vetett�k r� magukat az �telre, mint akik egy hete �heznek. - Ne… Tacchon az…!!! Mi�rt mindig a legjobbat kell elvenni? - veszekedett Yassu. Ryo mosolyogva figyelte �ket. Ahogy Tacchon arca h�rcs�g m�dra kidudorodik az �telt�l, �s a vid�man csillog� szemeit. J� volt l�tni, a k�t�d�st, ami k�zt�k van. Egy pillanatra Ryo mintha valami nyom�st �rzett volna a sz�v�n�l, a gondolatra, hogy l�m milyen j�l megvan egy�tt Tacchon �s Yassu… de nem t�r�d�tt vele. - Valami baj van? - fordult hozz� Uchi.

- Nem - r�zta a fej�t. - Semmi. Csak… j�k ezek a keddek.