Elengedni?

Kezemben a gitárom.

Az arcomba a világítás. Semmit sem látok, de nem is akarok.

Csak gondolkodni szeretnék.

Ahogy ujjaim megindulnak a gitáron úgy erednek neki gondolataim is.

Még jó, hogy már rutinból is jól megy…

Két hete szakítottunk negyedszerre.

Én azt mondtam, hogy elég volt, és vállaljuk fel, Ő urasága természetesen ezen kiakadt.

Én elviharzottam, és távozásomban még az egyik macska mancsára is ráléptem…

Pedig jól indult… csók, simogatás, fülembe búgás, hogy hiányoztam, és egy merev férfiasság ami azt mutatta, nem csak a szíve hiányolt…

És vita. Megint vita, mindig vita…

To buy the truth
And sell a lie
The last mistake before you die
So don't forget to breathe tonight…

Lehet, hogy hagyni kéne az egészet.

Igaza van.

Hagyni kell.

Befejezni.

Végleg.

Nem bírom így, rejtőzködve, ennél bármi jobb lenne…

Tonight's the last so say good-bye

…

The secret is out…

…

Megbicsaklik a hangom.

Nem bírom elénekelni, nem bírom elengedni…

Levegőt veszek…

- SZERETLEK TE IDIÓTA!

Ez a hang…

- Christian! – nézek rá döbbenten.

Odafut hozzám, átölel, és nem érdekli hogy ez egy élő műsor, ennek köszönhetően most NAGYON soka ember láthatja.

Szája az enyémet kutatja és én nevetve csókolom meg.

- Őrült vagy!

- Te őrítész meg… - suttogja és megcsókol.

Másnap reggel az összes újság teli van a boldogan mosolygó csókolózó képünkkel, és Christian lakásánál lévő újságíróktól mozdulni se lehetne… ha nem lenne enyém a világ legjobb pasija, és nem lenne jobb dolgunk életünk első felvállalt közös napján, mint emberek közé menni…