Hogy mire eml�kszem? Semmire. Tagadom. Meg sem t�rt�nt. Kellene egy�ltal�n valamire eml�keznem? Ha Nic k�rdi. Ha valaki olyan, akit soha t�bb� nem fogok l�tni, �s szemernyi es�ly sincs arra, hogy b�rmelyik ismer�s�mnek elmondja, nos… akkor mindenre. Az els� sz�t�l, az utols� r�m�letig.

Az a nap z�r�s volt. Fleural veszekedt�nk. Pont egy nagyobb z�kken� volt, sz�ba ker�lt az esk�v� �n meg nem akartam. Fiatal vagyok, szeretem �t de, �gy �reztem g�zsba, k�tne most egy ilyen h�lyes�g. Egy b�rban k�t�ttem ki. El�ttem egy nagy �veg m�r fogalmam sincs micsoda. Arra eml�kszem, hogy t�m�ny volt, �s rettent�en �getett. De pont az kellett. M�r kezdett hatni az alkohol, furcs�n t�volin, �s tomp�n kezdtem �rz�kelni a vil�got. Akkor megjelent �. Minek cifr�zzam a dolgot, gy�ny�r� volt. Ahogy j�tt fel�m, �s integetett. Az a gy�ny�r� mosoly, azok a z�ld szemek. Egyszer�en t�k�letes. Mindig is az volt. Szebb, mint b�rmelyik n�ismer�s�m. Besz�lgett�nk, nevett�nk, �s azon kaptam magam, hogy nem j�r m�son az eszem, mint azon, hogy mennyire j� lenne levenni a p�l�j�t, kih�mozni �t a farmer�b�l, �s… Mire �szbe kaptam volna, m�r felh�vtam magamhoz. � pedig �gy mosolygott r�m, mint aki pontosan tudja, mit akarok t�le.

De m�g mennyire j�l tudta. Alig �rt�nk fel a lak�somba, m�r mag�hoz is ragadta az ir�ny�t�st. Olyan szenved�llyel cs�kolt, amit m�g nem �reztem. Minden mozdulata, minden cs�kja csak az�rt t�rt�nt, hogy nekem j� legyen, mintha az eg�sz fi� egy �jszak�ra, csak az�rt lenne, hogy �n �r�m�m leljem benne. V�gig az � kez�ben volt a gyepl�, �s egy percre se engedte el. Azt akarta, hogy nekem annyira j� legyen, hogy ne is akarjam �t elengedni soha t�bb�.

Var�zslatos gyorsas�ggal szabad�tott meg minden ruhadarabomt�l, �s szabadult meg a saj�tjait�l. Arra lettem figyelmes, hogy meztelen�l fekszem az �gyon, �s Nicolas ajka k�nyeztet, az a gy�ny�r� sz�j fon�dott f�rfiass�gomra, hamar el�lveztem, hisz az�ta, hogy bel�pet a b�rba erre v�rtam. Erre �s m�g t�bbre. A k�vetkez� percben m�r j�t�kosan birk�ztunk a jog�rt, hogy ki legyen a domin�ns. � hagyta mag�t, �n pedig ki�lveztem a helyzetet. Nem volt a lak�sban s�kos�t�. M�rt lett volna? �letemben akkor voltam el�sz�r f�rfival. F�ltem, hogy f�jdalmat okozok majd neki, de � a szemembe n�zett, megcs�kolt, majd az � ir�ny�t� st�lus�ban, mutatta az utat a helyre, ahova v�gytam.

Gy�ny�r� arany haja, kibontva ter�lt sz�t a p�rn�n. Mik�zben bel� hatoltam, f�jdalmasan szisszent fel. K�rdeztem, hogy hagyjuk-e abba, de � ism�teltem elmosolyodott, �s cs�p�j�t megemelve k�rt, hogy ne hagyjam abba.

Eml�kszem m�g arra, ahogyan l�ba k�r�l font. Eml�kszem arra, hogy mennyire j� �rz�s volt, hogy tal�n sosem volt m�g ennyire j�. De legink�bb arra eml�kszem, hogy a legnagyobb gy�ny�r perceiben Nic a nevemet suttogta elf�l� hangon, �s azt hogy szeret…

Hozz�m b�jva aludt el. Boldog voltam, hogy �t�lelhetem. Reggel bizalmas cs�kkal �bresztett. F�lt, hogy elk�sem a munk�b�l. De �n megr�m�ltem. M�giscsak a menyasszonyom unoka�ccse! Kiugrottam az �gyb�l, �s bev�g�dtam a j�ghideg zuhany al�. Pr�b�ltam… pr�b�ltam lemosni magamr�l Nic �rint�s�t, a cs�kjait, kit�r�lni az eml�kezetemb�l a gy�ny�r� arcot. Szinte l�tom magam a csemp�nek d�lve, ahogy folyik r�m a fagyos v�z, az arcomat m�gis meleg k�nnyek �ztatj�k, mert tudtam, hogy ennyi volt, �s ennek sosem lenne j�v�je.

Aznap a zuhany alatt, suttogtam is valamit… Ugyan azt, mint egy �vvel k�s�bb a f�rd�szoba k�v�n �lve. Azt, hogy sajn�lom Nicolas… nagyon sajn�lom.