Feketes�g. Nem kellemes, kifejezetten kellemetlen. Nem az �jszakai nyugtat� fekete puhas�g, hanem a szembevillan�an b�nt�. Ismer�s hang �bresztgetett, agg�dva rivallt f�lembe. Ahogy tudatom lassan visszasiklott testembe, egy dolog t�nt fel. Borzalmasan f�j a fejem!

- �bren vagyok, �gyhogy hagyd abba a r�ngat�somat Sou! – ny�sz�r�gtem f�jdalmasan. �gy hirtelen fogalmam sem volt hol vagyok, mit csin�lok ott, �s m�rt f�j ennyire a fejem. Tuti nem a sz�l� l� tehetett r�la.

- J�l vagy Youn? – n�zett le r�m agg�dva. Fejemet az �l�ben tartotta, �s pr�b�lt kedvesen, megnyugtat�an besz�lni. De engem t�lzottan nyugtalan�tott a fejemet hasogat� f�jdalom.

- Mi t�rt�nt velem?- n�ztem elkeseredetten Soura, �s ahogy meg akartam d�rzs�lni szemeimet, hogy jobban l�ssak, l�ktet� f�jdalom j�rta �t a bal arc felemet. M�g hogy egyszerre csak egyvalami tud f�jni!

- �n csak azt tudom, hogy kij�tt�l a mosd�ba. Mikor m�r egy ideje elmaradt�l, ut�nad j�ttem. Valaki ki�t�tt te meg beverted a fejed a kagyl�ba, �s el�jult�l.

            Mosd�, igen addig tiszta, t�prengtem, arcot mostam, �s… AKIRA.

- Az a rohad�k! – szitkoz�dtam, �s pr�b�ltam fel�lni. Siker�lt. Ezen felb�torodva szinte talpra ugrottam, persze Sou seg�ts�g�vel. Nem d�ltem el, nem zuhantam vissza, �s alig sz�d�ltem. Nuku agyr�zk�d�s, ami persze k�sz csoda volt. Megfordultam, hogy l�ssam az arcom a t�k�rben. Sou pr�b�lt meg�ll�tani, hogy ne tegyem, mert ha valami nem j� �tlet, akkor ez most biztos nem az, de belen�ztem a t�k�rbe. Az a l�tv�ny le�rhatatlan.

            Akira valami m�rn�ki pontoss�ggal tal�lta el a bal arcf�ltek�m. Sz�p nagy �kle lehet a fick�nak, mert lila volt az arcom fels� egy kettede.

- Azt hiszem, egyhamar nem nyerek �gy sz�ps�gversenyt. Ha elt�rte volna az orrom, m�r nem �lne. – mondtam ki higgadtan, de bel�l v�rzett a lelkem.  Az arcom. A sz�p kis arcom, ami egy sz�zl�ny �rtatlans�g�t t�kr�zte, ha �gy hozta kedvem, �s egy d�mon szex �hs�g�t, ha m�s kedvem volt. �s az a g�r�ny m�r m�sodszorra piszk�l bele az �sszhat�somba.

- Ki tette? – szor�totta meg a v�llam Sou. �reztem a test�ben l�v� fesz�lts�get. Szembe fordultam vele.

- Eml�kszel a r�zs�s emberre? – elgondolkozott majd b�lintott. Sz�j�t szorosan z�rta, az eg�sz fi� egy mer� ideg volt, pedig az �n arcom dekor�lt�k ki. – Nos, � volt a kedves �riember, aki ezt a csinos kis foltot okozta. – mondtam g�nyosan.

- Csin�lt m�g valamit? – a hangja annyira fagyos volt, hogy azt hittem megfagyok.

- Nem. – Hangosan f�jta ki a leveg�t, mint aki ezer�vnyi fesz�lt�gt�l szabadul meg.

- H�la istennek – �lelt mag�hoz.

- De ezt nem �ssza meg ennyivel…– mondtam m�rgesen.

- Hogy �rted? – Tartott el Sou mag�t�l, hogy a szemembe n�zhessen.

- Ir�ny a rend�rs�g!

            Nem volt kedvem gyalogolni. �ltal�ban nem rajongok az aut�k�rt, �s mint megtudtam Sounak van jogos�tv�nya, de nincs aut�ja. �gy taxival ment�nk el a rend�rkapit�nys�gra. Eg�sz id� alatt fogta Sou a kezemet, n�ha ha nagyon elbambultam, er�sebben megszor�totta, hogy �rezzem, ott van mellettem, �s nem hagy magamra. H�l�s voltam, hogy nem egyed�l kell elmennem oda.

            Ut�lom a rend�rs�get. �gy az eg�sz igazs�gszolg�ltat�sr�l meg van a magam nem t�l kedves v�lem�nye. Minden f�rfinak, aki eddig zaklatott, csak be�g�rtem a feljelent�st, de sosem tettem meg. Ez az alak viszont pr�b�ra tette az idegeimet. Nem fogok otthon gubbasztani, ja �s persze t�z szer meg�rdekl�dni azt is, hogy ki �ll az ajt�mban. Nem fog megf�leml�teni egy ekkora seggfej!

- J� est�t! – nyitottam be a rend�rs�g ajtaj�n. Odas�t�ltam a pult m�g�tt �cs�rg� egyenruh�s alakhoz. – Szeretn�k feljelenteni valakit, aki m�r nem el�sz�r zaklatott.

- Sajn�lom, de a kurv�k feljelentget�seivel nem szoktunk foglalkozni, csak azt kapj�k, amit meg�rdemelnek - n�zett f�l r�m egy sz�rke tekintett. - Az � dolgaikat, a stricij�k szokta megoldani, Youn-chan.

- Te…

- Sou hagyd - n�m�tottam el k�retlen v�delmez�met. Mert akkor abban a percben beugrott hol l�ttam m�r ezt az arcot. A r�vid fekete hajat, a hideg sz�rke pillant�st, �s azt a v�g�st, ami a bal arcfel�n van.

            Ehhez az archoz sok minden t�rsult. T�rsult a bilincs hideg �rz�se a csukl�mon, a f�m �gy nyikorg�sa, a fagyos tekintet, ahogy feln�z r�m, n�zi, �lvezem-e hogy ennyire kiszolg�ltatott vagyok. A kutat� nyelv testemen, a k�z. S k�s�bb mikor elengedett, kezem alatt �reztem arc�n a v�g�st, m�ly seb volt valamikor, �s rond�n hegedt �ssze. Egy utcai vereked�sben szerezte, egy elt�rt �vegt�l sz�rmazott. A csal�dotts�g, mikor kim�sztam az �gyb�l, �s egy int�ssel otthagytam, �s a m�snapi d�bbenet, mikor kacagva vonultam el valaki m�ssal. Igen l�ttam �t, l�ttam a szem�ben felvillan� gy�l�letet. Mennyire nem volt �j istenem mennyire…

- Sz�val eml�kszel r�m Youn-chan? – k�rdezte arc�t g�nyosan fintor�tva.

- Igen eml�kszem. Sok mindenre. De nem hiszem, hogy r�szolg�ltam arra, hogy kurv�nak nevezz – sziszegtem felh�borodottan a k�p�be.

- Oh Youn-chan dehogynem.  Te vagy a Tanoshimi kurv�ja, m�r nagyon r�g�ta. K�zr�l k�zre j�rsz. S�t tudod mit jobb vagy, mint egy kurva. Te ingyen vagy!

Ut�lkozva nyeltem egyet, de nem enyh�tette torkom keser� �z�t.

- Hogy mer ilyesmit mondani? – hallottam Sou hangj�n, hogy remeg az idegess�gt�l.

- Oh Youn-chan �ssze�llt�l egy kisfi�val? Meddig b�rod majd idegen farok n�lk�l? �t nap? Tal�n egy h�t? Sajn�lom, hogy nekem kell felvil�gos�tani k�ly�k, de a te dr�ga Younodban m�r j�rt a f�l v�ros. �s most takarodjatok innen.

- Maga utols� rohad�k! – �v�lt�tte Sou.

- Hagyd - suttogtam. - Menj�nk haza.

            Elindultam kifel� arr�l a helyr�l, min�l messzebbre, hogy ne kelljen l�tnom az arc�t. Hogy ne kelljen �reznem, hogy igaza van. Nem mertem Soura n�zni. Nem akartam l�tni arc�n a csal�dotts�got, mikor v�gre felfogja mi is vagyok. Taxiba �lt�nk. Nem fogta meg a kezem, nem… helyette mag�hoz h�zott, �s szorosan �t�lelt. S�hajtva b�jtam hozz�.

- Nekem van egy kis dolgom m�g. De te rakj valamit az arcodra, ut�na fek�dj le. - sim�tott v�gig �p arcfelemen Sou.

- V�rj egy percet! – mondtam majd berohantam a lak�sba. Az egyik fi�kos szekr�nyben tartottam a p�tkulcsot. Rajtam k�v�l eddig egy embernek volt kulcsa ehhez a h�zhoz. Reikonak.

- Ha v�gezt�l, gyere vissza. K�rlek – n�ztem r� szomor�an, � pedig �t�lelt.

- Visszaj�v�k. – adott egy puszit a fejem b�bj�ra, majd elindult az utc�n, fogalmam sincs merre.

Szomor�an l�ptem be a h�zamba. Az arcom f�jt, de azt hiszem a lelkem jobban. Nem akartam aludni, nem akartam gondolkozni, �gy egy v�laszt�som maradt: futni.

            �t�lt�ztem, felkaptam az mp3 lej�tsz�m, �s lementem az alagsorba. R�gen egy balet t�ncos� volt a h�z, most az eny�m. Az alagsor egy nagy �sszef�gg� terem, mindenhol t�kr�kkel. Itt tart�zkodott az a maroknyi sportszer, amivel edzeni szoktam. Egy fut�pad, �s n�h�ny s�lyz�. Szerettem futni. Sohasem az�rt edzettem, hogy izmos kigy�rt ember legyek, csak hogy egyben tartsam izmaimat, �s j� legyen az �ll�k�pess�gem. A fut�s kikapcsol. Csak z�mm�g a zene a f�lemben, n�zem az elhagyott kilom�tereket, �s �nmagamon k�v�l vagyok. Nem foglalkozom senkivel �s semmivel. M�g gondolkodnom se kell. Pont erre volt sz�ks�gem.

            Hajamat felt�ztem, zen�t be�ll�tottam �s indulhatott a fut�s. Placebo… szeretem ezt a zen�t, nem csak az�rt, mert iszonyatosan helyes az �nekes�k, hanem mert j�. �rtelmetlen sz�vegek, homoszexu�lis utal�sok. Mintha csak nekem tal�lt�k volna ki.

            F�l �r�t futottam, �s f�l �r�t gyors gyalogoltam. Ekkor l�ttam meg a t�k�rben Sout. Gyorsan megnyomtam a Stop gombot, �s leugrottam a g�pr�l. � csak f�lmosolyal az ajk�n �llt t�k�rnek t�maszkodva �s engem n�zett. A jobb keze v�res volt.

- Sou, mi t�rt�nt?- l�ptem fel�.

- Visszamentem, pont akkor j�tt ki a klubb�l, csak… elint�ztem, amit kellett – mondta nyugodt hangon.

- Te meg�t�tted Akir�t? – n�ztem r� d�bbenten.

- Nem furcsa? Sohasem verekedtem. Mindig rendes gyereknek tartottak. A h�gom, � sokszor j�tt haza t�petten, �n soha sem �t�ttem m�g meg senkit. – egyre akadoztak szavai, �s �ll� helyzet�b�l sz�p lassan lecs�szott a f�ldre.

- �n nem akartam, hogy ezt tedd.

- Tudom, de m�gis megtettem, �rted. Mit tesz velem ez az eg�sz Youn, mit tesz�nk mi �gy egym�ssal? – n�zett r�m elkeseredetten, �s l�ttam, hogy k�nnyt�l csillog a szeme. Le�ltem mell�, �s �t�leltem.

- Sajn�lom Sou, sohasem akartam, hogy ezt megtudd, hogy �gy l�ss, hogy �gy gondolj r�m. – suttogtam neki.

- B�r megvetn�lek ez�rt – susogta hajamba. - A kulcsod. – tette le a kezembe.

- Tartsd meg. – ejtettem vissza tenyer�be.

 �s ott �lt�nk, a szemben l�v� t�k�rben figyelve meggy�t�rt alakunk. F�jt, mert most el�sz�r r�ntottam magammal valakit a megal�ztat�s b�z�lg� mocsar�ba. �s folyamatosan r�gta lelkemet a gondolat. M�k�dhet ez �gy?