4. fejezet - Hazugs�g, �s �rtetlens�g -

�tvert becsapott, az eg�sz csak hazugs�g volt! Hogy tehette ezt velem? �s mi van, ha nem hazudott, ha csak t�nyleg jobban megy a hoppan�l�s… Ja, persze az egyik nap m�g vadidegen helyeken t�nik fel, a m�sik nap, pedig t�k�letesen tudja ir�ny�tani �gy, hogy nincs egyed�l, �s val�j�ban sz�rnyai is vannak, amivel unalm�ban rep�lni szokott!

Abbahagyom a j�rk�l�st, �s az �gyamra vetem magam, �k�llel �t�m az �gyat, mint egy hisztis kisgyerek. �tvert becsapott �tvert…

- Ut�llak! – �v�lt�m a szoba csendj�be.

- M�gis mit �rtott neked az, az �gy? – L�tom felt�nni magam mellett, a der�s mosoly� Nicolast.

- Takarodj ki a szob�mb�l, te �tkozott hazug! – n�zek r� vill�ml� tekintettel.

- Hazug? V�rj egy percet, nem �rtelek.

Akkor tanuld meg rendesen a nyelv�nket, idi�ta!

- Igen hazug… megmondan�d, hogy hogyan lehets�ges az, hogy cs�t�rt�k d�lut�n m�g nem tudsz hoppan�lni, szombaton pedig, m�r engem is magaddal tudsz vinni �gy, hogy egyik testr�sz�nk se �rkezik meg valahova m�shova?! – �v�lt�m felh�borodottan a k�p�be, m�g mindig az �gyamon t�rdelve.

- Vicces, nem hittem volna, hogy ezen fogok elbukni. – mosolyodik el, �s le�l a sz�kemre. �n le�l�k az �gy sz�l�re. Hangosan s�hajt egyet.

- Nem hazudtam neked. Csak – emeli f�l mutat�ujj�t, hogy ne v�gjak k�zbe –, nem mondtam el a teljes igazs�got.

- Oh, persze sz�val… HAZUDT�L! – remegek a d�ht�l. – A fen�be Nicolas, hogy tehetted?

- Hogy tehettem? – felnevet, de ez nem az � nevet�se, ett�l a hideg futkosok a h�tamon – Draco h�rom napja ismersz, �s azt hitted b�zhatsz bennem? Milyen kedvesen naiv. – ny�l az arcom fel�, de elh�z�dom az �rint�se el�l.

Azt hittem �szinte, erre � �tvert. Oh, bocs�nat. Csak nem mondta el a teljes igazs�got… de m�gis mit nem mondott el?

- Mit titkolt�l? – k�rdezem m�g mindig nem n�zve az arc�ra.

- Tulajdonk�ppen semmit. Ny�lt lapokkal j�tszottam, csak te nem raktad �ssze magadban. – k�nyelmesen h�trad�l a sz�ken.

- Mir�l besz�lsz? – n�zek r� �rtetlen�l.

- A Rend k�ld�ttje vagyok, a j� oldal sz�rny n�lk�li h�rn�ke, a gonosz irt�ja…

- Annak az �tkozott F�nix Rendnek vagy a tagja? – sziszegem fel�.

- M�rt? Te meg nem annak az �tkozott, Hal�lfal� brig�dnak vagy a tagja – v�laszol vissza, hasonl� kedvess�ggel.

- De �n...

- Tudom! � uras�ga nem v�laszthatott, mert apuci ezt v�rta t�le… n�j fel, a vil�g nem az, aminek te hiszed. N�h�ny hangzatos mondatt�l, �s ostoba okfejt�st�l nem lesz kev�sb� undor�t� az, amit m�veltek! – a hangja cinikus �s sz�raz mintha nem is � besz�lne. Ez egy teljesen m�s Nic.

M�gis mi t�rt�nt vele? �s m�gis mi t�rt�nt velem, te j� �g mennyire h�lye voltam.

- R�m figyelj! – pattan fel a sz�kb�l, h�z fel engem �s r�z meg. – �bredj fel az �lmodoz�sb�l, mert az �nsajn�latod nem v�d meg semmit�l se!

- Hazudt�l…- suttogom magam el� n�zve.

- Igen hazudtam. �s? Azt teszek, amit akarok… azt teszek veled is, amit akarok. – Felemeli az �llam, hogy a szem�be kelljen n�znem. Furcsa t�z �g a szem�ben. Az �gyamra l�k, majd f�l�m m�szik. Kezemet szorosan tartja, a fejem f�l�tt. – V�dtelen vagy Draco, �gy okozhatok neked f�jdalmat, ahogy kedvem tartja – suttogja halkan a f�lembe.

Ez nem az a Nicolas, � nem tenne ilyet... nem al�zna meg. A tegnapi fagylaltev�s boh�k�s fi� nem tenn� ezt. De akkor melyik az igazi Nicolas? �s m�rt folynak ennyire elkeseredetten a k�nnyeim?

- Oh, szeg�ny pici fi� s�r. Pedig egy ujjal se ny�ltam m�g hozz�. Szerinted �n, mennyire s�rtam, mikor megt�madtak minek a hal�lfal�k? Szerinted Fleur mennyire zokogott, mikor elmondta mi t�rt�nt Billel? – halkan besz�l, de minden szav�b�l s�t a gy�l�let.

- K�rlek, hagyd ezt abba.

- Szerinted a fajt�dat meghatotta valaha, a mi k�ny�rg�s�nk? – m�g mindig tapintani lehet a haragot, ami bel�le �rad, de enged a kezem szor�t�s�n, �s lem�szik r�lam. Az ablakomhoz s�t�l �s kipillant.

- �n sajn�lom. – mormogom halkan. M�g mindig az �gyon fekszem.

Hogyan t�rt�nhetett mindez?

- Tekintsd az el�bbit er�demonstr�ci�nak. Ennyit �rsz egy-egy ellen. Ha nem suny�tva alamuszin t�madsz, az vagy, aminek l�tszol. Egy gyenge kisfi�. �s most elmegyek, magadra hagylak �nsajn�l� gondolataiddal. Hidd azt, hogy k�r�l�tted, forog a vil�g. – �s egy hang n�lk�l elt�nik.

M�gis mi volt ez az eg�sz? Egyik percben m�g j� bar�tok vagyunk, a k�vetkez�ben, nekem t�mad, �s sz�rny� dolgokat mond. Egy�ltal�n milyen Billr�l besz�lt? �s �n nem hiszem, hogy k�r�l�ttem forogna a vil�g. Az ablakhoz s�t�lok, oda ahol � elt�nt. Nem �rtem az eg�szet. Nem csak Dumbledore, nem csak az iskola. M�soknak is f�jdalmat okoztam. De, hogy tehetn�m ezt j�v�? Innen nincs m�r vissza�t. Nem fordulhatok m�sfel�, �s k�l�nben se �ll j�l a j�fi� figura. �s ha a j� oldalon olyanok vannak, mint az el�bbi d�vad, akkor ink�bb nem is akarok odatartozni.

Visszas�t�lok az �gyamhoz. Lefekszem, �s �sszeh�zom magam olyan kicsire, amilyenre csak tudom. Lassan �lmomba s�rom maga, �gy hogy m�g mindig nem �rtem ezt az eg�sz �r�letet, �s rem�nykedem, hogy az ut�bbi egy �vet csup�n �lmodtam.